2014. július 25., péntek

2.rész

Sziasztok!:)
Megjöttünk a 2. résszel. Nagyön örülünk a 200 oldalmegjelenítésnek, és örülünk, hogy tetszik amit írunk! ( Legalábbis nem kaptunk rossz visszajelzést reméljük nem is fogunk:) )
Jó olvasást!

- Te jó ég! Lili és Szandi! De örülök nektek! Már ezer éve nem láttalak! - mondta amint meglátott minket.
- Szia! - köszöntem neki majd mosolyogva megöleltem. - Gondoltunk meglepünk. Reméljük tetszik.
- Köszönöm.
- Nem csak a mi érdemünk. A fiúk is nagyon sokat segítetek. - mutatott Szandi Oliékra.
- Nagyon köszönöm, tényleg. De ti hogyhogy itt? Vagy? Nem is mondtad hogy jöttök.
- Hosszú. - mosolyogtam - Most menj a többiekhez, érezd jól magad, nyisd ki az ajándékokat aztán majd még beszélünk.
- Hát jó. Még egyszer nagyon köszönöm, lányok.
- Nincs mit. Menj, érezd jól magad. 
Nagyon örültem, hogy ennyire tetszik neki és boldog. 
A buli pedig folytatódott tovább. Rengeteget beszélgettünk a fiúkkal és így jobban megismertük őket. Szó volt magáról a bandáról, az X-faktorról, a fellépésekről illetve ők is kérdeztek rólunk, Londonról és a suliról. Gyorsan eltelt az idő és egyszer csak azt vettük észre hogy már hajnali 4 óra van. Akkor már elég fáradtak voltunk mindannyian úgyhogy Szandival elköszöntünk a fiúktól és el akartunk indulni Szandival haza.
- Sziasztok Fiúk, köszi mindent és Boldog szülinapot Benny!
- Köszi lányok mindent! - mondta mosolyogva - Sziasztok!
- Nincs mit! Sziasztok! - köszöntünk el végleg, majd fáradtan haza indultunk.
Szerencsére nem laktunk messze. Közel 10 perc séta. Út közben nem nagyon beszélgettünk. Csak örültünk, hogy jól sikerült a buli.
- Szerintem én lezuhanyzom és bedőlök az ágyba. - mondtam otthon a kanapéra rogyva.
- Adom az ötletet! - mondta barátnőm is fáradtan.
Bementem a szobámba és összeszedtem a pizsim ami csak fehérneműből és egy hosszabb pólóból állt, majd a fürdőbe vettem az irányt. Beálltam a zuhany alá és hagytam, hogy csak folyjon rám a langyos víz. Miután elzártam a vizet felöltöztem, fogat mostam és megfésülködtem.
- Szandi! Mehetsz fürödni! - kiabáltam Szandinak, de nem válaszolt. 
Bementem a nappaliba megnézni mit csinál. Ott feküdt a nappaliban és bealudt. Úgy döntöttem nem keltem fel. Inkább vittem neki egy plédet a szobámból és betakartam, majd én is lefeküdtem aludni.


* Másnap*

Reggel mikor felkeltem kicsit fájt a fejem. Nem volt vészes, de azért éreztem hogy tegnap egy kicsit többet ittam mint szoktam. Nem rúgtam be. Ugyanis egyszer Szandival még régebben, amikor kiköltöztünk Londonba és ott meghívtak az első bulinkra hát... Egy 'kicsit' sokat ittunk aminek a vége az lett, hogy tök részegen táncoltunk az asztalon, énekelve amit pár 'kedves' ember felvett videóra és másnap mindenki rajtunk röhögött. Ezek után nem nagyon tervezek berúgni. Inni iszom - néha többet is mint kéne. 
De mindegy. Tehát reggel felkeltem. Vagyis azt hittem. Pontosabban nem is reggel volt hanem délután 1 óra. Amikor megláttam nagyon meglepődtem... Azt hittem sikerült időben felkelni. Hát nem jött össze. Kimentem a nappaliba. Szandi még mindig a kanapén feküdt a tegnapi ruhájába.
- Szandi! Hahó! Reggel van. Vagyis dél. Kelj fel!
- Naa. De nem akarok felkelni. még aludni akarok. - húzta a fejére a plédet.
- Kelj fel! Csinálok kávét. Addig neked még meg is kell fürödnöd.
- Na jó! Felkelek. - adta be végül a derekát.
Míg Szandi fürdött csináltam kávét, aztán megreggeliztünk - vagyis megebédeltünk - és megbeszéltük, hogy kicsit később elmegyünk görkorizni a Margitszigetre. Elmentünk villamossal a szigetre, és ott vettük fel a görkorikat. Miközben koriztunk megnéztük a zenélő szökőkutat, ami egyszerűen gyönyörű volt.  Azt hallottam, este ki van világítva. Majd egyszer úgy is megnézzük. De akkor megnézhetnénk egy vízilabda meccset is. Ötletemet elmondtam Szandinak is.
- Egyik nap este is kijöhetnénk megnézni a szökőkutat és akkor egy vízilabda meccset is megnézhetnénk . - mondtam mosolyogva.
- Ez jó ötlet! Hívhatnánk Bennyéket is. - adott egy még jobb ötletet.
- Úgy még jobb lenne. - adtam hangot gondolataimnak.
Úgy döntöttünk még egy kicsit görkorizunk, utána pedig haza indultunk.


2014. július 19., szombat

1. rész

Sziasztok!:)
Megérkeztünk az első résszel. Reméljük tetszik. Ha elolvastátok hagyjatok nyomot magatok után.;)
Puszi: Rebus & Petra

Az ötletünk az volt, hogy amíg ketten lefoglalják Benit addig Szandi, Olivér és én kidíszítjük a lakást, csinálunk kaját, stb. és amikor Bence belép az ajtón előugrunk és Boldog szülinapot kívánunk neki. Remélem örülni fog. 
Ma reggel szállt le a gépünk.A terv az volt hogy találkozunk az új lakásunk régi tulajdonosával, megmutatja a házat, átvesszük a kulcsot, valamennyire berendezkedünk majd beszélünk Olivérrel. A lakáskulcsok átvétele jól ment. Azonnal be is költözhettünk.
A lakás úgy nézett ki, hogy volt egy kis konyha, két szoba, egy fürdő és nappali. Nagyon tetszett nekem is és Szandinak is. Még délelőtt sikerült berendezkednünk, és miután megebédeltünk elindultunk, hogy találkozzunk Olivérrel a megbeszélt helyen. A Starbucksban találkoztunk. A Google térkép segítségét kértük hiszen már nagyon régen jártunk Budapesten. Miután odaértünk egy kis várakozás után megjelent Olivér is. Nagyon jól elbeszélgettünk és jobban megismertük egymást. A bulit ma estére terveztük.

- Akkor ti elmentek megvenni a díszeket, Sziki lefoglalja Bennyt én és Ya Ou pedig várunk a lakásban, hogy feldíszítsünk mindent. A vendégek pedig már meg vannak hívva. Nem leszünk sokan csak szűk baráti kör. - foglalta össze röviden Oli.
- Ja, röviden kb. ennyi. - mosolyogtam - Köszi, hogy segítettél. 
- Semmiség. Jó ötlet ez a buli. Remélem Ben Hur is örülni fog neki.
- Én is. Várj... Ben Hur? - nevettem.
- Ja, igen. Én mindenkit Urazok. Bennyt pedig úgy hívom Ben Hur. - mondta el, miért hívja így Bencét.
- Hát jó.
- Akkor 4-kor találkozunk ezen a címen. - adott egy kis cetlit rajta a címmel.
- Okés. Akkor 4-kor találkozunk. Szia. - köszöntünk el.
- Sziasztok. - köszönt Ő is, majd elindultunk vásárolni.
- Van bő egy óránk mindent megvenni. - mondta Szandi.
- Ami bőven elég. - mondtam.
- Ja ja. Ezt a címet tudod hol van? - kérdezte Szandi nézve a papírt amit Oli adott.
- Aha. Azt hiszem tudom.
- Oksi.
Hamar megvettünk minden kelléket ami kell. Úgy 3/4 óra alatt végeztünk. Még jó, hogy ilyen hamar, ugyanis eszembe jutott valami.
- Hé Szandi! Valamit elfelejtettünk.
- Igen? És mit? - kérdezte a barátnőm.
- Hát a ruhánkat. Mibe fogunk menni? Nekem nincs semmi bulizós ruhám.
- Ohh... Igazad van. Nekem sincs semmim.
- Várj. Eszembe jutott valami. Tudok egy nagyon jó kis boltot úgyis útba esik. Régen nagyon sokat jártam oda.
- Azt hiszem tudom melyikre gondolsz. Akkor induljunk.
Még jó, hogy nem vagyunk olyanok akik órákat töltenek egy boltba, hogy kiválasszanak egy ruhát, hiszen most sietnünk kellett.
Mind a ketten egy egész egyszerű, mégis szép ruhát választottunk. Szandi ruhája 
egy egyszerű fehér ruha volt egy rózsaszín masnival a derekánál . Az én ruhám is nagyon hasonló volt 
csak az enyémen nem rózsaszín hanem fekete volt a masni. Nagyjából fél óra alatt végeztünk és mivel siettünk ezért 4-re odaértünk a megadott címre, vagyis Bennyhez.
Mikor odaértünk a Bennyékhez, becsöngettünk és Olivér nyitott ajtót.
- Sziasztok! Gyertek be! - köszönt az előbb említett személy.
-  Hali. - köszöntünk mi is majd beléptünk.
Nagyon szép lakás volt, tökéletes egy születésnapi buli megrendezésére.
Amikor a nappaliba értünk egy félig kínai mosolygós srác fogadott. Köszöntünk neki is, majd bemutatkoztunk, ugyanis vele még nem találkoztunk. Ő volt Ya Ou.
Elkezdtük fel díszíteni a lakást. A két fiú segítségével gyorsan végeztünk és nekem nagyon tetszett. Remélem Bence is örülni fog neki és nekünk is. Mikor végeztünk még volt egy kis időnk úgyhogy Szandival átöltöztünk, majd megérkeztek a vendégek is. Ezután Ya Ou felhívta Szikit hogy jöhetnek vissza. Közben mi elbújtunk és lekapcsoltuk a lámpát. Amikor kinyílt az ajtó egyszerre felugrottunk és azt kiáltottunk: BOLDOG SZÜLINAPOT!:) Annyira meglepődött és nagyon örült. Miután mindenki felköszöntötte, odamentünk Szandival és mi is odaadtuk neki az ajándékot. Nagyon boldog volt hogy mi is felköszöntöttük. Elmondtuk neki, hogy hazaköltöztünk és valószínűleg egy ideig még itt fogunk maradni. Megbeszéltük, hogy valamikor leülünk beszélgetni és akkor elmesélünk mindent:



2014. július 10., csütörtök

Prológus

16 éves koromban szüleim munkája miatt ki kellett költöznünk Londonba. Nagyon szomorú voltam és nem akartam itt hagyni mindent, Budapesten. Az  egész életemet... Ezért a legeslegjobb barátnőm, Szandi velem jött. Már kiskorunk óta nagyon jó barátnők vagyunk. Mikor kiköltöztünk egy ideig a szüleimmel laktunk, de a jó angoltudásunknak köszönhetően hamar beilleszkedtünk és találtunk egy jó lakást. Legjobban azt sajnáltam amikor kiköltöztünk, - bár Szandi velem jött - hogy sok barátomat itt kellett hagynom. Főleg Bencét. Ő volt a legjobb fiú haverom. Azóta is tartjuk a kapcsolatot skype-n. Közben ő egy tehetségkutató döntőse lett a csapatával, a ByTheWay-jel. Szandival már hallottuk ahogy énekelnek és tényleg nagyon jók. Idő közben én betöltöttem a 19. életévem, ahogy Szandi is és végül arra jutottunk, hogy hazaköltözünk Budapestre. Először kerestünk egy kisebb albérletet amit ki tudunk fizetni. Nem volt túl nagy, de a képek szerint nagyon otthonos volt. Mivel nemsokára lesz Bence szülinapja úgy gondoltuk Szandival, hogy meglepjük az érkezésünkkel. Ehhez viszont kellett valaki aki segít és jó barátja Bencének. Ezért gondolkodtam, hogy ki lehet az aki a legjobban ismeri Őt. Mivel már nagyon régen találkoztunk nem nagyon ismerem a baráti körét, és ezért az egyik bandatagra gondoltam. Végül Olivérre írtam rá Facebookon. Elmondtam neki hogy ki vagyok és az ötletemet. Tetszett neki, ezért segített. 

Szereplők

Horváth Lili 




Kabai Szandra




Szikszai Péter




Feng Ya Ou Ferenc




Vavra Bence




Patocska Olivér



Bevezető

Sziasztok!:)
Üdvözölünk a blogunkon. Reméljük elnyeri a tetszéseteket. Ha valami hozzászólásotok/javaslatotok van a bloggal kapcsolatban szívesen fogadjuk, nyugodtan írjátok le akár megjegyzésben vagy chaten.
Reméljük kapunk visszajelzéseket (jó visszajelzéseket;)).
Nemsokára hozzuk a Prológust és a Szereplőket!
Rebus & Petra